Szűz és nem annyira szűz kályhacsempék

A helyzet: alig három óra van hátra az ásatásból, több ezer csomagolatlan lelet ücsörög vödrökben a szellemfaluban, a csábrági várban már kéne temetni a szelvényeket, építeni a korlátot, hogy a turisták ne haljanak szörnyet, zárni a várat és menni haza. Felfogván, hogy egyedül bizony sosem végzek a csomagolással, szolid húsz perc alatt felsuhantam segítségért a várba, az elvileg szelvényeket betemető régészhallgatókhoz. Nem számítottam a jelenetre, ami fogadott. Négy hallgató derékig eltűnve a tanúfalban hasal a földön, mint a szurikáták, aranyláztól átszellemülten kaparva, és azt kiabálva, hogy 

nem, nem megyünk sehova, épp most jön elő három vödör pajzán kályhacsempe!

img_3677.JPG

De talán kezdjük a legelején. Egész pontosan két héttel korábban: 

- Te, ennek arca van.
- Dehogy van arca, ásd tovább, habán lesz az.

– feleltem rangidősségem teljes tudatában, majd ráérősen lapátoltam tovább.

Arca volt, természetesen. Meg keze, arany haja, és egy böhöm nagy magyar címert tartott maga előtt. Mindezt vagy öt darabra hullva. Ám az vesse rám az első követ – ez esetben akár szó szerint -, akire gyakran nézett vissza földből kiforduló kályhacsempe.

img_3196.jpg

- Ez ugye tudjátok, hogy nagy dolog? – hökkent meg a három munkaterület között ingázva persze legutoljára nálunk vizitelő régész. Tudtuk, azért ástunk korrekt csúszdát a szelvényünk egyik oldalába további darabok után kutatva. És akkor még nem is volt fogalmunk a később előkerülni szándékozó perverz csempékről.

- Elég frissnek tűnnek ezek a törésfelületek. Nem?
- Aha, mert csákánnyal találtuk.

Igazából ez valami régész-murphy. Minden, ami jó cucc, úgy jön elő, hogy a közepébe áll a csákány. Ez esetben adott egy ultramenő kályha, amit használnak, amíg működik, majd kihajítják a várfalon, aztán az ott lévő földdel begyűjtik, beletöltik egy építkezés gödreibe, arra rászakad a boltozat, meg három emelet torony, áll rajta többszáz évig – de mindezt egészben túléli. Na, akkor jön a csákány. 

img_3618.JPGA képen látható vesszőnyaláb még fontos szerepet fog játszani az elkövetkező elfenekelésben

Csecsemőként a szívemhez szorítva a dizájnos, lyukas aljú műanyag vödröt, amibe jobbhíján a darabokat eregettük leereszkedtem a várból a szellemfaluba elmosni, szárítani és ragasztani a töredékeket. Innentől kezdve kályhaásatássá váltunk. Mint amikor egy egész rendőrörs rááll egy bűntényre, úgy kerestük az elkövető kályhacsempéket. Forró nyomon voltunk. Fűtött a kíváncsiság.

img_3374.JPGA bűntény színhelye, a csábrági vár. Ide rohangásztam fel-le.

Miért tettük? Hát, alapvetően a kályhacsempe az egyik legunalmasabb, vagyis elnézést, úgy értem, a legnagyobb elhivatottságot követelő ága a középkori régészetnek. Erről és a rettegett kályhacsempe félévről kedélyes levezelést folytatott már az Index is a meggyötört régészhallgatókkal. Tartottam ezt ezidáig.

img_3202.jpg

Azonban ezek a besztercebányai jellegű kályhacsempék nem szimpla fűtőalkalmatosságok. Önmagában, ha nem törődünk a perzverz darabokkal, már a csábrágon talált vallási témájú csempéink is különlegesnek tekinthetők. Például az angyalos mellett meglelt Szűz Mária, ami olyan meghökkentően szép, hogy nem tudtam a bámulását megállni, és bután vigyorogtam a képébe. Először csak a szoknyáját találtam meg, ami az istennek nem akart illeszkedni a címeres angyalhoz. Nyilván nem vettem észre, hogy ez egy teljesen másik tévéműsor. Ebből az altestből, amit ebben az esetben még fedett ruha, nem nagyon tudtuk eldönteni, milyen szent lesz ez, amíg a kisded elő nem mászott.

img_3200.jpg

Ekkor bezzeg még nem sejtettük, hogy egy ennél is ritkább, még megdöbbentőbb kályhatípus is elbújt a betöltésben. Addig, amíg az első kék bugyi ki nem villant a földből, és fel nem világosított bennünket. Ám mielőtt elérünk a pajzán kályhák történetéig, daráljuk le gyorsan a szenteket. 

szuzmuria.JPG

Szóval ezek besztercebányai jellegű kályhacsempék. Ismérvük a kiváló minőségű alapanyaguk és a részletgazdagon kidolgozott mintájuk. Gyakran figurálisak, ezek az alakok lehetnek világi vagy egyházi szereplők is. Próféták, mint Ábrahám vagy Dávid, női, például Szent Borbála, és férfi szentek, gyakran Péter és Pál pontosan felismerhetőek ezeken a kályhákon.Többféle mázzal, tehát több színben készültek – Csábrágon zöld és vegyesmázas (kék, zöld,sárga) verzióban árasztottak el bennünket. Nem meglepő amúgy a jelenlétük a csábrági várban. A 15/16. század fordulójára keltezhető besztercebányai műhely nagy hatással volt a Felvidék és Észak- Magyarország mestereire. Például Salgó, Dévény és Fülek váraiban is előszeretettel fűtöttek ezekkel a kályhákkal. Mindezt nem megálmodtam, hanem Balogh-László Emese tollából születik éppen a besztercebányai jellegű kályhacsempéket feldolgozó doktori. Ismeretterjesztő írását az Ásonyomon blogon megtaláljátok. 

img_3676.JPG

De hol a másik bugyis? – tette fel a kérdést ragasztás közben pakolászva az ásatásvezető. A bugyi kérdése minket is átvezet a pajzán kályhacsempéinkhez. A rám sunyító angyal, meg az őt követő két Szűz Mária is szemérmesen hosszú szoknyát viselt, alsóneműjét jól elrejtve. Itt még elég  tömjénszagúnak látszott ez az ásatás is, és nem gyanítottuk, hogy véletlennek mondott mélyülések és meg-megcsúszó tanúlfalak követik majd a pajzán kályhacsempék után kutató, felajzott régészhallgatók nem szokványosan tizennyolc plusszos tanásatását. Pár nap múlva azonaban a kályhacsempék figurái egy merész sztríptízzel ledobták magukról a ruhát, valamint a szemémret, és előmerészkedtek az első perverz darabok. Az ágyjelenet utáni érdeklődésnek köszönhetően több vödörrel gyűjtöttünk be a pajzán kályha darabjaiból.

img_3512.JPG

Ezeken egy, csupán egy kék bugyit viselő férfit láthatunk négykézláb, rajta pedig egy nő ül, miközben egy ecsetszerű tárggyal ütlegeli a férfi fenekét. A szituáció ellenben nem olyan egyszerű leleplezett hálószobatitok, mint első blikkre tűnik. Ez egy középkori példázat, az Arisztotelész és Phyllis ábrázolása. A történet szerint Arisztotelész arra tanította Nagy Sándort, hogy töltsön kevesebb időt szépséges feleségével, Phyllis-szel, mert hogy az elveszi az idejét és erejét a hasznosnak tartott bölcselkedéstől. Phyllis ezen úgy felhúzta magát, hogy magába bolondította Arisztotelészt. Arról, hogy még mi történt kettejük között, se a fáma, se a kályhacsempék nem szólnak, ám Phyllis arra kérte Arisztotelészt, hogy szerelmét bizonyítandó ereszkedjen négykézlábra, hadd ülhessen rá, mint egy lóra. Arisztotelész ennek a kérésnek készségesen eleget is tett.  Phyllis viszont beárulta az öreget Nagy Sándornak, aki persze éktelen haragra gerjedt, és ki akarta végeztetni Arisztotelészt. A bölcs a következő dumával magyarázta ki eltévelyedését:

„Ha megtörtént a legbölcsebb öreggel, hogy egy nő megtévesztette, látható, hogy jól tanítottalak: ez megtörténhet veled, a fiatallal [is].” *

bugyis.JPG

Mindez persze summázva középkoriul azt jelenti, hogy „NE tedd, ami a képen látható”, és hogy a nő gonosz és veszélyes. Ellenben, ha egy ilyen kályha ácsorog a nappalidban, nem ez az első gondolatod, amikor ránézel, be kell vallani. A történet pikantériáját tovább fokozza, hogy abban az időben, amikor ezek a kályhák a legelterjedtebbnek mondhatók, ki is lehetett a csábrági vár aktuális tulajdonosa. Nos, nem bizonyítható, de megeshet, hogy éppen Bakócz Tamás hálószobáját és lelkét fűtötték ezek a csempék, ugyanis az 1510-es években ő birtokolta és csinosította a csábrági várat. Igen, ez bizony az esztergomi érsek Bakócz Tamás, aki kis híján pápa lett.

img_3680.JPG

Miközben a forró hangulattól vidáman ragasztgatva össze a különböző pucér testrészeket a fentebbiről ötleteltünk, a következő tudományos következtetést sikerült levonnunk:

„Ha végül pápa lett volna, akkor a sorozat címe nem az lenne, hogy Borgiák, hanem hogy Bakóczok.” 

Szóval, ez elég hot topic.

img_3621.JPG

* "Si sic accidit seni sapientissimo, ut a muliere deciperar, potes videre quod bene docueram te, quid accidere potest tibi juveni."  - az egész exemplum jó kis latin gyakorló szöveg, meleg szívvel ajánlom az arra rászorulóknak.