Javíthatatlan könyvtárfetisiszta vagyok. Bevallom, nem mentegetőzöm. Prágában élve fél éve alig hagytam el a Klementinum Nemzeti Könyvtár általános olvastótermét, ami valaha a jezsuita kolostor ebédlője volt. Egyébként Prágában nem nehéz beleszeretni a könyvtározásba, amikor a volt kolostor kerengőjében napozva az ex-refectorium wifijén szörfözve az a legnagyobb bajod, hogy este hét és tíz között már nem fognak sört csapolni a könyvtár büféjében. 

A Klementinum általános olvasóterme csak előjáték.

Elválaszthatatlan könyvtárfüggő társammal azonban valahogy éreztük, hogy mindez csak a porhintés. Mi Platón barlangjában lekötözve csak az ideák árnyékait látjuk táncolni a falon, és kell, hogy létezzen egy ennél is szebb könyvtára Prágának. Jelentem: létezik, a nyitott házak hétvégéjén meg is találtuk. 

Prága Sztrahovnak nevezett területén 1143-ban alapítottak kolostort a premontreiek. A 12. században az ideiglenes faépületek nem meglepő módon leégtek, ezután kezdték el építeni a román kori háromhajós bazilikát a hozzátratozó kolostorépülettel. Na, ezt ne keressétek itt, mert ebből a középkori periódusból mára már semmi sem látható, hisz a kolostort utolérte a középkori templomokra minden bokorból szüntelen leselkedő barokk átalakítás. Esetünkben szerencsére így történt, mert ezúton maradt ránk a könnycsordulásig megdöbbentő barokk könyvtárépület. 

A könyvtár épülete. Tudom, eddig nem bizalomgerjesztő, de várjátok ki a végét.

Mivel a huszita időszakot nem viselte éppen jól a rend, ahogy a harmincéves háború sem tett kifejezetten jót a kolostornak, így a 17. században egy jelentős átalakításon esett túl. Ekkor, 1679-ben épült a könyvtár Teológiai terme Jeroným Hirnheim apát szorgalmazására, akinek ezúton is hálásak vagyunk. Ezért:

A Teológiai terem 

18.000 kötetet rejtenek a barokk polcok, témjukról a terem neve árulkodik, az egyik fal mentén például csak Biblia- fordítások húzódnak. Az itt tárolt legkorábbi darab egy 9. századi evangélium kézirata, és az is bizonyos, hogy már az alapítás korában is gyűjtötték a kéziratokat.

Az ajtók felett jól zárható szekrénykékbe száműzték az indexre, vagyis a titltott könyvek jegyzékére ítélt könyveket. A sors iróniája, hogy maga a könyvtáralapító apát is ide került filozófiai írásaival.  Mindennek ellenére az ő gondolatai a tudás és hit összefüggéséről meghatározták a mennyezet festésének szimbolikáját, és a szorgalmazására került fel a falra a  INITIUM SAPIENTIAE TIMOR DOMINI, vagyais "A tudás kezdete Isten félelme" felirat is.

A leglátványosabb könyveket a folyosón kiállították. Ez a biblia 1440-ből van.

 Száz év alatt azonban a gyűjtemény csak nem hagyta abba a bővülést, és szükség lett egy nagyobb terem építésére. A két olvasótermet a kuriózumok kicsiny szobája köti össze egy folyosóval. A szerzetesek nem csak könyveket szereztek be: itt a mára kihalt dodó madár preparátumától a minivizilovon át a kínai porcelánig lehet válogatni a bizarr tárgyak között. Egy hatalmas Buddha zárja a folyosót. Nem viccelek.

A 18. század utolsó negyedében pedig elkészült a klasszicista Filozófiai terem. Pontosan úgy, mint a mesékben: a legmagasabb polcok titkos csigalépcsőkön érhetőek el, amelyeket hamis könyvgerincek rejtenek. Az 1792-ben elkezdett látogatói könyv megőrizte az Európa kulturális elitjéből érkező 18-19. századi olvasókat. Közülük a legizgalmasabbak a női látogatások, hiszen ők igen kivételes esetekben léphettek be a kolostorba. Az egyik első női vizitor Lady Hamilton volt. 1800-ban írta be magát a vendégkönyvbe, amikor férfjével az autodidakta régész William Hamiltonnal - és szeretőjével, a trafalgári győztes Lord Nelsonnal tette tiszteletét a könyvtárban. Tudtak élni. 

A Filozófiai terem

Egy másik híres nő, aki megtekintette a könyvtárat, Napoleon felesége, Mária Lujza volt 1812-ben. Úgy szívébe zárta a helyet, hogy később több könyvet és ritkaságot küldetett Sztrahovba. Így érkeztek meg például a korábban említett porcelánok is, vagy az első Louvre múzeum négykötetetes története.

A mennyezet freskóját Anton Maulbertsch, bécsi festő készítette egyszál segédjével hat hónap munkájával. Az ember intellekutális fejlődése a központi témája. A mellékalakjai olyan szentek, akik fontos szerepet töltöttek be a cseh nemzeti identitás alakításában, például Szent Vencel, Szent Ludmilla, Szent Metód vagy Szent Adalbert. Mindez igen izgalmas egy bécsi festőtől.

A filiózófia itt tágan értendő: minden beletartozik, ami tudomány, de nem teológiai. Így a 42.000 kötet között matematika, asztronómia vagy történelem is kereshető. A legmeglepőbb, hogy - ha nem is az olvasótermek - a Sztrahovi könyvtár még mindig nyitott a kutatók előtt. Négy nyelvű katalógusa itt található. A kéziratgyűjteménye pedig digitálisan is elérhető.

Még egy valakit búcsuzóul bemutatok. A sztrahovi könyvtárban állították ki Európa Királynőt is. 1537-ben a térkép készítői így látták Europát:

Ő a reprint a falamon, de így jobban el tudjátok olvasni, hogy mely országokat hova helyeztek a 16. században. Csehországot egyenesen Európa szívébe. Csak szerintem van Hungária a méhében?

Ő az eredeti.

Nem, nem álltuk meg, ha már ennyit tanultunk róla: Pózolj Európával.