Egy kávét a templomban?

Napi gyors: a  kvázi kedvenc kávézómról. (Csak kvázi, mert pl. ez is az)

20130814_120038.jpg
A zadari Népek terén sok kávézó van, ahol a teraszok és napernyők erdejében szinte meg sem lehet őket egymástól különböztetni.

20130814_124400.jpg

 Viszont én tudom, mit keresek: a kávézó, mint egy mini westwerk vezet át Zadar egyik legrégebbi templomába, a Sv. Lovreba. Míg a többiek kinn napoznak a téren, addig én a lehető legközelebb ülök hozzá, szinte a kapujában. Tizenkét éve találkoztam vele először, de az évek alatt még nem lettem elég pofátlan, hogy a kávémmal bevonuljak a hajójába olvasgatni - ez esetben írogatni. De talán egyszer majd elég bunkóvá válok.


20130814_124330.jpgígy jutsz közelebb

Nagy híve vagyok annak, hogy az örökséget ne vitrin mögé zárjuk, hanem hagyjuk, hadd folyjon át rajta az eleven élet - főleg egy olyan területen, ahol mindenkinek a konyhájában van egy szentély . Meg nem mellékes az sem, hogy amikor kávét iszom egy templomban, úgy érzem, hazaértem.

20130814_120050.jpgna, ez van benn

A Sv. Lovre belei egyébként a Régészeti Múzeumban vannak. Mindig is szórkoztatott, hogy egy ilyen városban, ahol a pék is középkori romban lakik, a legdisszonánsabb módon egy ennyire szoc épületben sikerült a legvédettebb kincseket elhelyezni. 

20130814_151316.jpgmég beljebb ez lenne

Amúgy nem csak a kedvenc kávézóm található ebben az óvárosban, hanem a legdögösebb romkocsma is. Az Arsenal klub nem éppen pénztárcabarát hely, de hát nem ott kell elfogyasztani minden reggelit.  Arra mondjuk kiváló volt, hogy anno a huszadik születésnapomnak helyt adjon, vagy hogy Goran Karan koncerten csápoljak anyámmal.

20130814_161540.jpgArsenal

mindenkinek lehetnek perverziói. nekem kicsit több van.