Miért piros és zöld a karácsony színe?

Az angolszász kultúrában domináns tradíció a piros és zöld szín használata karácsonykor, ami könnyen végigsöpört Európán. Habár egy rakat angol karácsonyi szokásért a viktoriánusok a felelősek, akik amúgy is bátor szívvel okolhatóak egy halom kulturális ragadványért, ez kivételesen csak közvetve ered tőlük. A viktoriánus korban egyébként előszeretetttel népszerűsítették az üdvözlőlapokat, a karácsonyfát, a pulykaevést vagy éppen a karácsonyi játékpukkantókat.

crakcer.jpgPiros és zöld pukkasztós. forrás.

Utóbbi amúgy annyira lenyűgöz engem, hogy három dobozzal is elvettek tőlem a reptéren, amikor hazafelé repültem Angliából az ünnepekre. Elázott-elkésett képemre ránézve úgy vélték, pukkasztósokkal a feladott poggyászban túl nagy biztonsági kockázatot jelentenék. Viszont egy nappal korábban még széttépett pukkantósból kirepülő piros-zöld koronákban sikerült végigücsörögöm egy karácsonyi vacsit a cambridge-i koliszobámban. 

ke_pernyo_foto_2016-12-24_14_33_54.jpgBarátaim piros és zöld koronákban eszik egymást és párhuzamosan a karácsonyi vacsimat 

De miért tér vissza mantraként újra meg újra a piros és a zöld? Erre kereste a választ Dr. Spike Bucklow, a Cambridge-i Egyetem kutatója a Festival of Ideas nevű rendezvénysorozaton. Ahogy a legtöbb izgalomért, nyilván ezért is a középkor a felelős.

"Ennek a színkódnak a gyökerei századokon át visszakövethetőek, egészen addig, amíg megtaláljuk a két szín szimbolikus jelentését. Valószínűleg addig, amikor elkezdtek egy szignifikáns határt jelölni"

- nyilatkozta Bucklow az egyetem honlapjának.  

kings_winter.jpgElképzelt téli Cambridge csak hangulatfokozásként, mivel havat azt nem nagyon látni erre.

Magyarázata szerint persze soha senki sem léptette elő a két színt a karácsony felelősének, hanem asszociációval került át a határt jelölő színkód a karácsony területére. De hol találni meg a legkorábbi kódot? Bucklow projektjében az elmúlt három évben a 14-16. századi szentélyrekesztőket kutatták művészettörténeti módszerekkel. A szentélyrekesztő vagy másnéven lettner az a díszes építmény, ami elválasztja a templom hajóját a szentélyétől. Létezésének liturgikus okai vannak. Itthon leginkább kolostori templomokban találjuk meg őket, hiszen azt a célt szolgálták, hogy az egyházi személyek terét és a laikusok - avagy mindenki más -  terét elválasszák egymástól.

c38b23caa082310f9f44433e417d37f3.jpgTipikus angol eset például St. Michael templom (Barton Turf, Norfolk) lettnere. forrás.

kings_lettner.jpegVagy éppen a King's College kápolna lettnere egy picit monumentálisabb változat.

jube-et-choeur-eglise-saint-etienne-du-mont_uxga.jpgA személyes kedvencem, a párizsi Saint-Etienne-du-Mont pedig nagyon nem tipikus eset. De lettner.

Angliában a reformáció eléggé meggyötörte őket, azonban a túlélő lettnerek a legfontosabb tanúi a középkori közösségi művészeti összefogásoknak. Nagy pénzekkel szálltak be donátorok a lettnerek építésébe és fetésébe. Főleg szenteket és bibliai jeleneteket ábrázolnak, de megjelentek rajtuk a donátorok mellett a helyi kereskedők és  akár még a földművesek is. A festésük flamand, vándorló angol vagy éppen kontinentális művészek közös munkáját dícséri. És itt kanyarodunk vissza a színkód kérdéséhez. Bucklow azt találta, hogy a lettnerek leggyakrabban a piros és zöld színeiben pompáztak. Szerinte a színek elérhetőségén kívül a szimbolikus jelentésük is szerepet játszott a választásuk során. Bucklow magyarázata alapján a színkódokat úgy képzeljük el, mint egy mindenki által ismert titkos nyelvet, amit megértenek és használnak, de nem mondanak ki nyíltan.

croyland-abbey-3410.jpgJellegzetes piros és zöld szentélyrekesztő például Croyland Abbey lettnere. forrás.

higher-ashton-230413-22-cd.jpgPiros és zöld festés a lettneren Higher Ashtonban. forrás.

bridgham.jpgBridgham pedig egyenesen úgy néz ki, mint egy szaloncukor. forrás.

Bucklow úgy véli, a piros és a zöld a szimbolikus határ színkódja volt, amelynek legkézzelfoghatóbb megjelenítése a monumentális szentélyrekesztő. És itt jönnek újra képbe a viktoriánusok. Elmélete szerint a templomokat előszeretettel helyreállító viktoriánusok megértették, megtartották és átörökítették ezt a színkódot egy másik határra. Nevezetesen a karácsony idejére, ami az új év és az elmúlt év elválasztására szolgál. Hozzáteszi, hogy a piros és zöld színkódnak kevésbé látványos korábbi gyökerei is vannak a szigeten. A 13. századi walesi történetgyűjteményekben is megjelenik, amelynek egyes elemei a kereszténység előtti keltákra vezethetőek vissza. Egy ilyen történetben a hős egy piros és zöld fához érkezik, amely a határt jelöli. Összességében ezt a továbbörökített tradíciót sejti Bucklow kutatócsoportja a karácsony mai színei mögött. Hozzáteszi, hogy az évszázadok alatt természetesen csak a szín maradt meg, a kód elveszett mögüle.

"A viszonylag fiatal elképzelésünk, hogy a zöldet és a pirosat asszociáljuk a karácsonhoz elfed egy jelentős és hosszú ideje elfelejtett történetet"

- zárta elmélkedését Bucklow.

 A Kislány a föld alatt ezzel az aktuális középkori funfacttel kíván kellemes ünnepeket hűséges és csalfa olvasóinak egyaránt. 

img_0279.jpg

A mi piros és zöld karácsonyfánk.