Ennél menőbb tárgy jelenleg nincs a birtokomban
Pedig sok menő tárgyam van. Kezdve a rosette-i köves pólómtól és hátizsákomtól a bencés plüssmedvémen át a Lewis chessmenes termobögrémig. Azonban most ezzel nem tudok betelni:
A legújabb szerzeményem a ravennai Galla Placidia mauzóleum 5. századi mozaikját mintázza.
A boltozaton keresendő a táskám mintája az égbolt csillagaival, a lunettába pedig a Jó pásztor ábrázolását pepecselték fáradságos munkával. A túloldalon épp Szent Lőrinc hal vértanú halált a roston:
Az alabástrom ablakokat az apostolok őrzik, az ő lábaiknál pedig Ravenna leghíresebb madarai iszogatnak:
A kupolából a négy evangelista szimbóluma néz le ránk: az oroszlán, a sas, a bika és az angyal:
Valamiért a három hatalmas szarkofágról nem készítettem fotót, valószínűleg olyan nagyok voltak ebben a kis térben, hogy a kísérteties sötétségben nem tudtam elég távol menni a fókusz érdekében, csak ha kihátráltam az épületből. Így a fantáziára bízom a továbbiakat. Középen feltételezik Galla Placidiát, aki eléggé belevaló császárnéja, majd rövid ideig régens uralkodója volt a Nyugat-Római Birodalomnak. Theodosius lányaként látta meg a napvilágot a 4. század végén, később pár sikeres és sikertelen házassága után lett III. Valentinianus gyámja. Valószínűsítik, hogy a jobb oldali szarkofágban ő nyugodhatott. A bal oldali sírhelyet pedig Galla Placidia második férjének, III. Constantinusnak titulálták. Az anyacsászárné 450-ben halt meg, azonban a mauzóleum korábban már el- és felkészült erre a helyzetre.
Galla Placidia. forrás.
Kívülről roppant aranyos, kereszt alaprajzú épület, ami szinte elveszik a San Vitale árnyékában:
Ebbe a bájos keresztbe sikerült mindezt belepréselni:
Szóval ezért irgalmatlan menő ezzel a táskával rohangásznom a városban. Egyébkét Bolognaban majdnem megvettem egy mirhás parfümöt is, csak azért, hogy templomszagom legyen, szóval a Galla Placidiás relikvia még nem is a fétis csúcsa. Határ a csillagos égbolt.