Napi gyors: És azt a viccet ismeritek, hogy miért késik le a régészek a buszt?  Ezért:

A szokásos laza, nyolcórás Budapest - Prága utamra már csak átszállással volt jegyem, de nem tűnt veszélyesnek a kérdés. Gondoltam, nem baj, fél óra Brnoban nem fog fájni. Sokan túlélik, isznak egy kávét, átmozgatják elmacskásodott tagjaikat. Amivel nem kalkuláltam csak annyi, hogy a városnak van egy katedrálisa, az pedig engem úgy vonz, mint a szúnyogot a lilafényű rovarírtó masina. Az eredmény innentől persze borítékolható volt. Semmi vész, a buszok óránként jártak.

Amúgy fogadok egy cseh sörben, hogy mindenki, aki vett már például pont egy sört Csehországban, találkozott ezzel a templommal. Mi több, bele tudta gyömöszölni a zsebébe. Én nyertem, Bernard ale-t kérek:

A brnoi katedrális a cseh tíz koronáson. forrás.

Ő itt Brno (magyarul Berén vagy Brünn) Szent Péter és Pál katedrálisa. Kis gonosz, mert jól átveri a turistát, ugyanis bármilyen középkorinak is néz ki, a mai imázsa - a nem éppen diszkrét méretű keleti toronypárral - a 20. században született. Megígértem, hogy ez "napi gyors" poszt lesz, ezért csak nézzük végig a képeit babakori albumától a diplomaosztóig.

 Ő itt a 11. századi bébi katedrális.

Kamaszként a 13. században. 

A felnőttéválás útjára lépve az 1600-as évek végén. forrás.

Az egyetemi évei alatt, közvetlenül a nagy neogótikus átépítés előtt. forrás.

Mert a belső a fontos: egy kis gótika, egy kevés reneszánsz, nemkicsi barokk és egy csipet huszadik század.

Napjainkban, amikor a buszra vár velem.

Ilyen egy katedrális élete képekben. Hamarosan leleplezzük a Mátyás-templom ilyetén trükközéseit is. Jelige: "Ismerd fel a hamis gótikát".